A zugpókfélék (Agelenidae) a pókok (Araneae) rendjébe, a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe tartozó család. 40 nem mintegy 500 faja tartozik közéjük.

A közönségesebb réti zugpók (Tegenaria agrestis), hegyi zugpók (Malthonica ferruginea) mellett említésre érdemesek az Agelena nem félig társas (szemiszociális) életmódot folytató pókjai, melyek Afrikában élnek, komplex közösségi hálókban. A legismertebb ezek közül az Agelena consociata. A társas életmód ezeknél a pókoknál odáig terjed, hogy közösen építik és használják a hálókat, együttműködve vadásznak és nevelik fel a kicsinyeket. Nem tették meg azonban a végső lépést a valódi társas életmód (euszocialitás) felé, mint egyes Hymenoptera-taxonok, hiszen nincsenek dolgozók vagy katonák (kasztok) és minden nőstény képes szaporodni.

A zugpókfélék többsége meglepően gyors helyváltoztatásra képes, ez a hálójukban elérheti a 2 km/h-t (kényelmes séta sebessége). Ez képessé teszi őket arra, hogy kizárólagosan gyorsaságukra hagyatkozva cserkésszék be prédájukat; a hasonló családoktól, pl. a farkaspókoktól (Lycosidae) megkülönbözteti, hogy a zsákmány elfogásához véletlenszerűen elhelyezett, a pók méretének százszorosát is elérő hálókat készítenek, amik tölcsérszerűen a pók szűk fészkébe vezetnek – innen a zugpók elnevezés.

A zugpókfélék általában a lábaikat nem beleszámítva 12–20 mm hosszúak, a legnagyobb fajok a lábakat is beleértve 50 mm körüliek.

A zugpókféléket méltatlanul gyanúsítják azzal, hogy marásuk az emberre veszélyes lenne. Valamennyi nemük közül valószínűleg még a Tegenaria-fajok mérge a legerősebb, de még ezek marása is igen ritkán okoz csak orvosilag kezelendő problémát.

forrás:wikipédia